Mennyei Száz Hős Nemzeti Emlékműve, L'viv, UA

Emlékmű a Mennyei Száz Hősnek. Ez a minimalista tér a modernitás szellemiségét közvetítve őrzi meg a mennyei száz hős emlékét, akik életüket áldozták a „méltóság forradalma” során. A tervpályázati feladat helyszíneként a városközpont – Lviv UNESCO területként jegyzett történelmi zónája – részének egy elhanyagolt telkét választották. Itt összetettek a terepviszonyok, nagy (több mint 10 méteres) szintkülönbségekkel. A domborzat elemzése után a tervezők megpróbálták beilleszteni a teret a történelmileg kialakult környezetbe, így osztani különböző szintű zónákra. Az emlékhelyszín az emlékoszlopnak helyet adó főtérből, illetve a kilátóteraszok megközelítését biztosító teraszos gyalogos ösvényekből áll. A sztélére kerültek a hősök portréi, maga a forma pedig barikádra, pajzsra emlékeztet, egyfajta "töréspontra az ország történelmében", valamint az emberek hajthatatlan szellemére utal. A kilátóteraszokról nagyszerű panoráma nyílik a városra, és ezek a területek a főtérrel együtt alkotják a nyilvános emlékhelyet, biztosítva a szabadtéri kiállítások megrendezésének lehetőségét. Az emlékkomplexum több száz látogató találkozóhelyévé vált. A hely egy korábban elhagyott tér reinkarnálódásaként vált olyan nyílt területté, amely a béke, a sérthetetlenség és a szabadság érzését közvetíti. A projekt által megoldandó feladatok a következők voltak: emlékezés az elesett hősökre, a történelmi események emlékének megőrzése, modern köztér kialakítása a teraszokon és tereken rendezett kiállítás lehetőségével, a történelmi teraszosan lejtő terep részleges rekonstrukciója, új kilátópontok létrehozása a városi panorámára (ahonnan kb. 13 templomegyüttesre lehet rálátni). Az építészek fő feladata és elképzelése az volt, hogy egy emlékmű formájában átgondolják az emlékezet koncepcióját, a helyszínt egy nyilvános térré alakítsák át, eltávolodjanak a sztereotípiáktól, végül egy olyan emlékhelyet hozzanak létre, amely feltűnés nélkül hordozza magában a történelmet. Az elesett hősök családjainak fő kérése az volt, hogy a hősök sztélébe faragott neveit portréikra cseréljék ki – a tervezők megoldották ezt a problémát, és egységes grafikai stílusban készítették el a portrékat, mindegyik alatt jelölve a nevet és az áldozat hitvallását. A helyiek leginkább a hely történelmileg kialakult környezetének, meglévő évelő növényeinek és kilátópontjainak megőrzésével foglalkoztak. A projekt kivitelezése során a tervezők megpróbálták a teret úgy kialakítani, hogy a lehető legtöbb fát megőrizzék, csak a beteg és magról nőtt növényeket vágták ki. A hegy fölé kinyúló konzolok egészítik ki a panorámapontokat, ahonnan élvezhető a békesség a nyüzsgő város felett. A telek összterülete 0,9140 ha, az emlékoszlop betonfalra épült; fémváza 210 különböző méretű alkatrészből készül és Corten acéllemezekkel van burkolva. A sztélé látványa lángra, kormos, égő barikádokra hasonlít, amelyek a Méltóság forradalmának szimbólumává váltak. Az oszlopra rozsdamentes acéllemezre lézergravírozással készített portrékat helyeznek. A sztélé előtt elterülő, 550 négyzetmétert elfoglaló tér betonból és gránitőrlemény betétekből áll, zöldfelülettel kiegészítve. A járófelületek és konzolok nagy szilárdságú betonból készültek. Az emlékegyüttes területére dekoratív gabonaféléket ültettek, amelyek hasonlítanak az ukrán nép szimbólumára, a búzakalászra. Az emlékmű megvilágítása szintén fontos elem. A fő fényfüzér a sztélé alatt fut, a rozsdás felületű Corten acéllal együtt pedig égő tűz érzetét kelti. Messziről észrevehető, ahogyan ez a vonal mintha átvágná a dombot, a történelemben megmaradó égő heget okozva. Az építési projekt költsége körülbelül 587 ezer euró volt (ami 20 millió UAH-nak felel meg).